Egy nem megalapozott pénzügyi kultúrájú országban sajnos bármit el lehet adni!

Családban marad? Nem! A banké lesz!
Ahelyett, hogy a gyerekre, unokára hagynánk a házat, inkább a banknak adjuk és pár év elteltével már el is kopott.

Aki nem ismerné: A dolog lényege az, hogy a nyugdíjas a saját lakását/házát örökségül a bankra hagyja. Cserébe pedig a lakás/ház értékének egy részét különböző részletekben megkapja. Első részlet egy nagyobb összeg, aztán egy életjáradék élete végéig és választhatóan a végére hagyhat még egy összeget az örökösökre.

Nem kell nagy ész hozzá, hogy lássuk, a bank által kifizetett összeg várhatóan messze kevesebb lesz, mint az ingatlan értéke. Magyarul áron alul adtuk el.

De mi a legfőbb gond ezzel?

Képzeld magad az örökös helyébe!

Nagyszüleidnek megtetszenek a reklámban bemutatott gondtalan külföldi nyugdíjasok és megragadják a „lehetőséget”. Az első nagyobb összegű kifizetést egy szép új pénznyelőbe autóba teszik. A havi járadékból kétségkívül vmivel jobban élnek, végül az örökös a lakás értékének mondjuk 20%-át és az addigra már több éves autót kapja meg.

Te elbuliznád pár év alatt a kéglidet?

Szerintem az esetek többségében nem kellhet ennyire a pénz. Tény, hogy az árak magasak, a nyugdíjak (és a többség fizetései) alacsonyak, de szerintem jobb, ha elsődleges megoldásként nem a banknak adjuk még azt a keveset is, ami van.

Ha jó a viszony a családban, akkor ott szóba jöhet egymás segítése. Ha nem, akkor pedig nem az anyagiak a legfőbb probléma.

Még valami:
Külföldön nem ezért élnek jól a nyugdíjasok, mint ahogy a reklám sugallja!
Ott előtakarékosságot folytatnak a nyugdíjra, az erre a célra kitalált hosszú távú befektetésekben. Annak a végén is kérhető örökjáradék, nagyobb kifizetés, és még a ház is megmarad...

(Az adatok sajnos a weblapjukon már nem találhatók meg, ezért az összegeket egy szórólap alapján emlékezetből írtam.)