Egyik barátom nemrég vett egy tőzsdei szisztémát, amivel spekulatív, azaz rövid távú, magas hozamú, de kockázatos befektetésekben vehetett részt.

A képzés végén szimulátor üzemmódon gyakorolhatott, azaz betanulhatta a rendszert a valódi tőzsdei történések alapján virtuális pénzzel.

Elmondása szerint is nagyon jó volt a tananyag és a hozzá tartozó szolgáltatás. Élesben is hozta a 85%-nál nagyobb arányú jó döntést.

Ismerte már, hogy mikor szabad „kockáztatni”, és mikor kiszámíthatatlan piac, ám valamiért mégis abbahagyta.

Nem hagyott nyugodni a döntés oka, ezért rákérdeztem.

Először elkerülte az egyenes választ, de végül kibökte: A spekulatív tőzsdézés stresszes. Egész más az, amikor a valódi pénzed teszed kockára, mint a vagánykodás a szimulátoron.

Ha már megvan a módszertan, akkor a spekulatív technikáknál a kihívás a mohóság és a félelem legyőzéséből áll. Ha ezeket legyőzöd, akkor alkalmas vagy rá, ha nem, akkor nem.

Enélkül nemcsak nem mersz a jó pillanatban lépni, hanem idő előtt kihátrálsz a jó döntésedből, így nem teszel szert a megfelelő haszonra. Olyan mintha elvesztenéd a józan ítélőképességed és össze vissza csapongnál.

Ugyanígy benne van a pakliban az is, amikor nem jön össze és vesztesz.

Hiába kevesebb alkalommal vesztesz, ha a veszteségek összegei magasabbak.

Lehet, hogy egy rossz lépéssel elvesztetted 5 jó lépésed eredményét.

Ha nem tudod elviselni, hogy időnként mélyponton lehetsz, akkor ez nem a Te műfajod.

Kicsit olyan, mint az üzletkötésnél: Ha nem tudod elviselni, hogy lesz, aki elutasít, akkor ne csináld. Az egészség többet ér a pénznél.