Mi itt az EzVanKiadóban elkészítettük Paul Grignon A Pénz Mint Adósság című filmjének magyar szinkronos változatát, és megvásároltuk a szerzőtől a jogokat. A film beszerezhető nálunk: ezvankiado@mail.datanet,hu.
Üdv: Karcsi, www.ezvankiado.hu

Mondjuk az eredeti videobejágyzást szívesen megnéztem volna. Azt merre lehet megtalálni? Youtub segít?

Itt nézhető meg az eredeti videó, ha fenn nem jönne be:
video.google.com/videoplay?docid=-9050474362583451279

Ez pedig az alsó videó linkje: video.google.com/videoplay?docid=6132500997336473908&q=zeitgeist+hungarian&total=4&start=0&num=10&so=0&type=search&plindex=2

A Pénz Mint Adósság egy olyan film, amit tényleg széles körben kellenem vetítení, hogy minél többen felismerhessék a jelenlegi gazdasági rendszerünk hátterét és hatásait.

Egy valami azért mégsincs rendben. Egy olyan filmet, ami az adósságok halmozásának veszélyeire hívja fel a figyelmet, pénzért (azaz adósságért) forgalmazni, véleményem szerint erősen visszás dolog. Érdemes lenne saját javaslataikat megfogadniuk, mert ennek az információnak más módon kellene eljutnia az emberekhez.

A pénz mint adósság jó kis film, bár alapvető pénzügyi ismeretekkel nem rendelkező embereknek így is kínai lehet sajnos.
Nekem tetszett a film, csak az a gondom, hogy támadási felületet hagyott magán...
Arra gondolok, amikor az 1111 dolláros jegybanki letét útját összegzi. A végén a nyújtható hitelösszeget szummázza a bankrendszer zártságára hivatkozva, viszont a közbenső jegybanki letéteket elfelejti hozzáadni az 1111-hez. Így az arány maradna 9:1.
Mivel ez is elég vérlázító, sztem feleslegesen lett eltúlozva.

Van már magyarul beszélő változat is, én azt láttam. Háát, van benne pár csúsztatás.

Az egyik hogy nem magyarázza el, hogy a késő-középkori bank (és a mai is) miért szed több kamatot, mint amennyit a betéteseknek ad. Ez nem mind a bank haszna, egyszerűen arról van szó, hogy a bank kevesebb pénzt helyezhet ki (a kötelező tartalék miatt) mint amennyit a betétesek betesznek, így a kevesebb pénznek kell kitermelni a több pénz kamatát, amiből következik, hogy a hitelkamatnak magasabbnak kell lennie a betétkamatnál. Aztán ott van a bank üzemeltetési költsége (a marketingköltséget is beleértve), a bedőlő hitelek kockázatának szétterítése, és csak az e fölötti rész a bank nyeresége, amit szétoszt a részvényesek között.

Wanille:Így az arány maradna 9:1.
Mivel ez is elég vérlázító, szerintem feleslegesen lett eltúlozva.
-Igen, ez is egy (szerintem szándékos) csúsztatás volt. De véleményem szerint nem vérlázító a 9:1 arány. Ha nem 10% lenne a kötelező tartalékráta, hanem 50%, akkor a hitelnek duplaannyi betét kamatát kellene kitermelni, azaz a betétkamat duplájára jönnének még rá a fent említett költségek, gyakorlatilag nem működne a hitelezés.
A film abban is khmmm... csúsztat, hogy a "teremtett pénz" a banknak termi a hozamot. Pedig az X által felvett hitel átkerül Y-hoz, aki azt már BETÉTKÉNT hozza vissza a bankba, azaz kamatot fog kapni rá. Ha elképzelünk egy országot, ahol csupa "nonprofit" bank működik, akkor kiderül hogy a film által kipellengérezett dolgok ugyanúgy megvannak, van pénzteremtés, exponenciális növekedés (ami nem vezet törvényszerű összeomláshoz, de ezt már késő van elmagyarázni, különben sem vagyok pénzügyes, csak természetismeret-tanár). Azaz kövér cilinderes szivaros kapitalisták nélkül is minden ugyanígy megy. Ha a bank csak annyival nagyobb hitelkamatokat szab, amely többlet a kötelező tartalék kamatát, és bankköltséget fedezi, (azaz pont nulla a nyereség, és az osztalék - ami a való világban álatlában pozitív, de negatív is lehet) akkor is van pénzteremtés, és exponenciálisan növekszik a pénzmennyiség. A többletpénzből két dolog lehet (leegyszerűsítve egyországos zárt gazdaságra): gazdasági növekedés vagy infláció. Általában a kettő kombinációja van egészséges gazdaságokban: 1-3% infláció (az is exponenciális növekedést jelent) a többi GDP növekedés (szintén). Szóval NEM a pocakos-szivaros tőkések pumpálják a gazdaságot, hanem az pumpálja saját magát.

Talán a legnagyobb csúsztatás a filmben, hogy azt állítja, hogy ahogy a hitelező aláír egy hiteligénylést, a banki alkalmazott begépeli az összeget a számítógépbe, és ezáltal teremti a pénzt, ami addig nem létezett. És ehhez a Kormány adja a jogot a Rotschildoknak, (elvtárs szorítsd a fegyvered). Holott egy frászt. Ahogy a banki alkalmazott begépeli azt a bizonyos összeget, ugyanaz az összeg mínuszban megjelenik a bank szabad forrásai között. És SOHA NEM MEHET MÍNUSZBA, csak azt a pénzt tudja kölcsönadni, amit már valaki behozott a bankba. (Más kérdés, és némileg bonyolítja a képet, hogy ez a valaki lehet a jegybank is, de Európában a jegybankok állami tulajdonban vannak, bizonyos értelemben az is "mi" vagyunk, úgyhogy most ezt nem részletezem) A pénzteremtés ott van, hogy UGYANAZT a pénzt többször is visszahozzák, persze a kötelező tartalék miatt egyre kisebb lesz a vándorló összeg.
Ha éppen nem növekszik a gazdaság, akkor a tőkések (=beruházó, általában nem személy, hanem vállalat) jelentős része visszaviszi a pénzt a bankba, miután a vevők megvették tőle a lakást, autót, guminőt, stb. Megy tovább a termelés, de nem bővül, nincs korszerűbb modell fejlesztés, stb.

Mi történik ilyenkor? Kevesen akarnak hitelt felvenni, és sokan hozzák vissza a pént betétként. A kereslet-kínálat miatt ilyenkor alacsony a betétkamat, és mivel jóval kevesebb a kihelyezés, a hitelkamat nem alacsony annyira, mint a betétkamatokból gondolnánk. Összegészében a pénzmennyiség növekedése kicsi, mint ahogy a gazdaság növekedése is.
Ha sok szektorban indul be a növekedés, akkor a cégek versengenek a hitelért, egyben kevesen viszik vissza a bankba a vásárlóktól kapott pénzüket: új gépsorokat vesznek, szoftvert írnak, betonozzák a gyárudvart. Mi történik ekkor?
A betéti kamatok megemelkednek, és a hitelkamatok is. Aki csak a gyárudvart betonozná, az inkább meggondolja a dolgot, és bankba viszi a pénzt. (=Magyarul az kapja a pénzt, aki a legtöbb hozamot látja benne) Ilyenkor a pénzmennyiség gyorsan nő (a sok kamat miatt), de a gazdaság is.

Vannak kevésbé szerencsés esetek is, mikor ez az automatizmus nem jól működik -elég a mostani válságra gondolni, de alapvetően erről van szó. A bank csak pénzügyi közvetítő, az emberek-cégek ígérnek egymásnak a bankokon keresztül. Ha jók a kilátások, akkor sokat ígérnek, ha rosszak keveset. Ugyanez működött bankok nélkül is, a "váltók" segítségével, az ugyanúgy pénzteremtés, akár tízszer annyi pénz foroghat a gazdaságban, mint amennyi fizikailag létezik. Tehát nem a bankok fújják fel a pénzmennyiséget a tízszeresére, felfújódik az magától. De csak egyszer, folyamatosan, történelmileg. Ha bejön Magyraországra X új bank, a számlapénz mennyisége nem fog tízszereződni. (Ezt már tapasztalati tényként is állíthatjuk...) Ha zárt gazdaság lennénk (nagyon nem) és a fizetések nem nőnének, akkor a pénzmennyiség a kifizetett kamatokkal és osztalékokkal növekedne évről évre.

>Kemény anyag, igazi összeesküvés-elmélet.
-Szerintem is...

csavarhuzós látom nem nagyon érted a lényeget, amit megtanitanak a suliba az szép és jo de a Bankárok nem iskola példákat akarnak csinálni a sakmában, hanem milliokat keresni, khhhmm gondold át ujra, ez igy megy

nyunyo, azt gondold át, hogy a kapitalizmusban az nem probléma, ha az emberek milliókat akarnak keresni: az a probléma, ha törvénytelenül teszik ezt.
Az az állítás, hogy a bankok csak tollvonással (billentyűzéssel) teremtik a pénzt, hamis, legalábbis törvénytelenség. Ha lehetséges lenne ilyent tenni, akkor a bankár naturális egyszerűséggel nem az ügyfélnek teremtene ilyen módon pénzt, hogy majd a kamatból a banknak milyen jó lesz, ő meg kap több osztalékot, hanem saját privát bankszámláján beékelne pár nullát a tizedesvessző elé.
Van egy szakállas vicc:

Két magyar arisztokrata beszélget:
Arisztid:-Te, Tasziló, játszunk egy olyan játékot, hogy ki gondol nagyobb számra!
Tasziló:-Rendben, én gondoltam.
Arisztid:-Én is gondoltam. Te mennyire gondoltál?
Tasziló:-Négyre.
Arisztid:-Gratulálok, nyertél!

A bankok közötti verseny is pont ilyen abszurd lenne, ha ingyen lenne nekik a kölcsönadott pénz. De nincs ingyen, azt ők is csak kölcsönzik a betétesektől, emiatt nem tudnak a versenytársak alá menni a hitelkamatokkal. Illetve az is meggondolandó, hogy ebben az esetben az lenne az érdekük, hogy a betétesek a konkurens bankba vigyék a pénzüket inkább.

Hölgyek, urak,

Nos én is végig néztem a filmeket (Zeitgeist, Pénz, mint adósság), nos ami a filmekben van az félre vezető, de nehezen mondhatnám rá, hogy nem igaz.

Amit Csavarhúzós állít, az eléggé meggyőző, és nehezen is cáfolnám, de ha jól értem, akkor arról szeretne meggyőzni mindenkit, hogy a bank csakis a saját tőkéjét, illetve a társadalomban keletkezett megtakarításokat, adja ki hitelbe.

1. Ez igaz, szerintem valami hasonlót is tanítanak az "iskolákban".

2. Ez viszont azt feltételezné, hogy pont annyi pénz van a gazdaságban, amennyi megtermelt javak (áruk, szolgáltatások). Illetve, hogy a kamat lényegében a termelők, kereskedők profitját "rontja", mivel nem a saját pénzüket költik.

3. Ez azt jelentené, hogy a Bank egy szolgáltató, aki nyilván profit érdekében teszi a szolgáltatást, vagyis a "pénzelosztást", és persze a bizonyos értelemben megosztva a profitot, amit a termelő, vagy a kereskedő hoz létre saját maga a termelő, kereskedő, illetve a betétesek között, ez is igaz.

4. Csavarhúzós, viszont az az állítás, hogy a semmiből jön létre a pénz, az legalábbis részben igaz (és szerintem itt van a csúsztatás is), mivel valójában ez tényleg igaz. Ha kell pénz akkor is ad a bank ha "nincsen megtakarítás", arra, hogy majd én a jövőben úgy is visszafizetem, mivel ami tevékenységet csinálok (munka, termelés, kereskedés) az fedezi ezt a hitelt, magyarul, az én jövőbeni megtakarításomra, "profitomra" adja a hitel, ami még nem is létezik, azzal, hogy én kamatostul meg tudom fizetni.

5. Ami a lényeg a dolog akkor van egyensúlyban, ha a három szereplő:
a., a Bank (pénzkínálat)
b., a Hitelfelvevők (pénzkereslet)
c., és az Állam (Jegybank - a szabályozó)
észnél vannak, de a Banknak csakis az az érdeke, hogy ,minél több pénz fogyjon, a pénzkereslet oldalon van a "nagy felelősség", hogy ésszel vegyem fel a hitelt, hogy azt vissza is tudjam, fizetni, vagy ne vegyek fel hitelt, hanem a saját megtakarításomat, profit várjam meg, míg létrejön, és aztán ezt költsem, el fektessem be.
És ha már itt tartunk, akkor, nem nagyon tudom megállni, hogy ne folytassam. Miért ne költhetném el esetleg más megtakarítását, vagy akár a jövőben saját megtakarításomat is hmmm, hiszen annyira jó az üzlet (munkahely, a termelő, a kereskedő "üzlet"), hogy megtehetem, jut is marad is, de szabályozni nem a Bank fogja a dolgot, hanem én mint pénzkereslet, vagy maximum az állam, ha ezt a pénzkereslet nem teszi meg.

Csavarhúzós, szerintem, össze kellene foglalni kompletten a dolgot, mert, így egyik érv sem egyértelmű. Persze a sajátom, sem teljesen.
Mivel, én sem vagyok makroközgazdász, egyedül nekem sem menne, de többen ezt meg tudnánk csinálni.

A filmek meg arról szólnak, hogy a Banknak nem érdeke, hogy egyensúly legyen, neki csak az az érdeke, hogy vissza legyen fizetve a tőke+kamat.
Akkor van nagy gáz, ha mindenki csak költeni akar, és ezt nem lehet megtenni csak a jövő terhére, ha meg ez áll fenn, akkor bizony nagyon begyorsul a dolog, és nehezen fékezhető meg, mert önmagát erősítő folyamattá válik, és a legkisebb homokszem is katasztrofális lesz (lásd a mostani pénzügyi válságot). Amihez a pénzteremtéshez kapcsolódóan felmerül a kérdés, ki takarította (múlt idő fontos) meg ezeket a pénzeket? Senki, "majd megtakarítja a jövőben", volt a logika, és ha esetleg nem, akkor bukás van, és lett is...

Tudom, nem voltam teljesen érthető, de ha nagyon kell összeszedem a logikát, (persze segítség az kellene)...

Előre is köszi mindenkinek....

KiZo

Ja még egy Csavarhúzós,

Kíváncsi lennék, hogy szerinted, miért jó üzlet a Bank?

Ja és nyilván nem a kereskedelmi bankok hozzák létre a pénzt ;-)

Köszi:

KiZo

Nos találtam egy érdekes cikket....
Nem szeretem az összeesküvéseket, de .....

www.demokrata.hu/heti-hir/helyi-penz

KiZo...en ertem amit mondani akarsz (azt hiszem :D), es veled ertek egyet...a lufit mi fujjuk fel, megpedig pont azzal amit mondasz, hogy azt a penzt koltjuk el most, amit majd csak a jovoben fogunk megkeresni.

A baj csak ott van, hogy az egesz rendszer arra epul, hogy arra osztonozzon minket, hogy koltsuk azt a penzt is, amit meg meg sem kerestunk. Ezerszamra omlik a fejunkbe, hogy vegyunk uj tv-t, hazat, kocsit, stb...nincs mibol? Nem baj, majd megfizeted a jovoben. Es a banknak lehetosege, es erdeke is, hogy ezeket tamogassa, csak az a baj, h ez nem folytathato akarmeddig..mert egy ido utan mar tulsagosan elore elkoltjuk a penzunket, raadasul eleg sokan tesszuk ezt ahhoz, h beusson a krach :D:D

Es itt jon kepbe az amit csavarhuzos is mondott, h ezen a magatartason kell nekunk valtoztatni..es ezt kellene valahogy eleg szeles korben kommunikalni.

Sziasztok!
A pénzteremtés valós folyama itt van leírva közérthető formában:
bank-penz.co.cc/Hogyan-sokszorozzak-fel-a-penzt-a-bankok.html

A kereskedelmi banki pénzteremtést közérthető formában elmagyarázó weboldal kiegészült egy aloldallal amelyen a banki kódexről olvashatsz:
bank-penz.co.cc/Banki-kodex.html

Cashflow Társasjáték Játéklapjai letölthetők a www.scribd.com/GazdagsagTitkok -ról.